Lucia Cadotsch és Ronny Graupe ének-gitár duója a karanténba zárt Berlinben döntött úgy, hogy az időtlen örökzöldek világában keresi a kiutat. A feldolgozások során Ronny hű maradt az eredeti melódiákhoz, de a harmóniát és ritmust illetően már teljesen sajátjává alakította a dalok matériáját, hogy Lucia fátyolosságában is csillogó énekhangja minél szabadabban szállhasson. Budapesti koncertjük különleges alkalom, hiszen a duó Kit Downest invitálta körünkbe Londonból a fellépésre, illetve a BMC Records számára készülő stúdiófelvételre. A zongorával tovább bővül a zenei eszköztár: a puritán dallamok rafinált harmóniaköntösbe burkolóznak. A triófelállás ráadásul az improvizáció tereit is kibővíti, melyet a három európai művész közösen fedez fel számunkra.

Itt a Subtones, Magyarország legfrissebb jazz-pop szupergroupja. Jobban bólogatsz, mint valaha!  Különleges felállásának köszönhetően eddig is a groove-hallgató fenegyerekek mekkája volt, de az utóbbi időben új színeket is felvettek a palettájukra. Jónás Vera és Kiss Flóra énekesnők a dalok és a vokális zene irányába terelik a Subicz Gábor vezette zenekart. Benkő Dávid, Csízi László, Csókás Zsolt és Fonay Tibor összeszokott funk-jazz lávaként olvasztja magába az újonc tagokat és a legkülönbözőbb zenei világokat, teret adva szikár dalformáknak és nagyívű improvizációknak egyaránt.   Octopus című nagylemezükön is a legkülönbözőbb zenei világok olvadnak egybe, egységes és karakteres hangzásvilágot képviselve. Az album hamar az értő fülűek és a zeneszeretők kedvencévé vált, amit élőben is kivétel nélkül zajos sikerrel mutatnak be.   „Kreatív, izgalmas megoldások, profi zenei teljesítmény, és egy nagyon jó végeredmény” – Jazzma „Korszerű, modern, könnyedén elegáns jazzfunk formabontó megoldásokkal és kiemelkedő hangszeres játékkal. Ha majd újra élő zenét hallgathatunk, a Subtones bizonyosan ott lesz a pörgős buliéjszakákon.” – Végső Zoltán/Élet és Irodalom  

Koltai Katalin gitárművész 2018-ban kezdte doktori kutatását az International Guitar Research Centre, University of Surrey ösztöndíjasaként. A kutatás fő célja a gitár idiomatikus és technikai határainak kiszélesítése három fő területen keresztül, melyek egy mágneses kapodaszter rendszerre épülő új gitártípus kifejlesztése, huszadik századi zongoradarabok gitárátiratainak elkészítése és nemzetközi együttműködés zeneszerzőkkel új kortárs gitárművek létrehozásában. A gitárművészt hangszerfejlesztésre nem más, mint Ligeti zenéje, mégpedig a Musica ricercata című zongoraciklus inspirálta. A zongoraciklusban használt tételenként átalakuló hangrendszerhez hasonlóan, Katalin egy olyan gitárt szeretett volna kifejleszteni, amelyen az üres húrok az adott műhöz adaptálhatóak áthangolás nélkül. A 2020-ban kifejlesztett Ligeti Gitár és az alapelvet megtestesítő mágneses kapodaszter rendszer egy folyamatos átalakulásra képes új gitárhangzást tesz lehetővé.Az előadással összekötött koncerten két, az új hangszerre íródott mű ősbemutatója, valamint a gitárművész Bartók és Ligeti átiratai hangzanak el. Bartók Béla emblematikus műve, a klaszterekre épülő Éjszaka zenéje, bár karakterében közel áll a gitár introvertált és intim világához, technikailag kizárólag a mágneses kapodaszterek által válik elérhetővé. Tom Armstrongot Bartókiana című ciklusa komponálásakor Bartók különböző népzenei gyűjtései és feldolgozásai ihlették meg. A mű kompozíciósan az átirat és pastiche világa között mozog. A szerző a bartóki poliglott és multikulturális örökségre kívánt reflektálni kortárs nyugati szemszögből. David Gorton zeneszerző, a Royal Academy of Music, London professzora az új hangszer kitágított hangkészlet lehetőségeit egy különleges mikrotonális rendszerrel kombinálja Six Miniatures című művében, mely tételenként újra és újra átalakul.

A 2020-ban alakult zenekar tagjai a magyar és nemzetközi jazz- és könnyűzenei élet aktív muzsikusai, akik Budapesten találtak egymásra. A zenészek nevével a jazz, az alternatív és indie zenei szcéna olyan meghatározó zenekaraiban találkozhatunk, mint a Mörk, a Dresch Quartet, a Mordái vagy a Laiho, ezt a modern, mai világunkra reflektáló hangvételt és zenei megközelítésmódot pedig jelen formációba is magukkal hozzák. Zenéjük instrumentális jazz, mely letisztult, mégis dinamikus témáival magával ragadja az erőteljesebb műfajok kedvelőit is. Melankolikus hangvételű szerzeményeik ritmikailag rendkívül változatosak, melyekben a beat alapú zeneiség, illetve a jelenkor zenei impressziói is fellelhetőek.

Francia, belga és magyar vegyes műsorában különböző stílusok, szólóhangszerek (köztük egy speciális gitár és énekhang) és kultúrák felderítésére vállalkozik az UMZE Kamaraegyüttes. Az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál zárókoncertjén a Párizsban élő szingapúri zeneszerző, Diane Soh munkásságának izgalmas kulturális metszéspontjait is kutathatjuk Vajda Gergely karmester kalauzolásával. A hangversenyen megszólal továbbá Benoît Sitzia és Gryllus Samu erre az alkalomra készülő darabjának ősbemutatója is.

Mióta 2017-ben New Yorkban útjaik először keresztezték egymást, Gyárfás Attila és Gabriel Zucker együttműködése töretlen. A duó a hangzásbeli és ritmikai szabadságot komplex, maximalista kompozíciókba oltja, amelyek egyedi arányban keverik a kontemplatív hangzó felületeket és a már-már agresszív, virtuóz ritmusokat, illetve énekes-dalszerzők hatását. Cities and Deserts című debütáló lemezük 2022-ben jelent meg a Hunnia Records gondozásában. Az Avant Music News így jellemezte az albumot: „formabontó, avantgárd és nagy mesterségbeli tudásról árulkodó teljesítmény, amely egyúttal az érzelmeket is megmozgatja... Csak így tovább, mindenkinek nagyon ajánlott.” Gabriel Zucker New York-i zeneszerző és multiinstrumentalista – ahogy a Brooklyn Rail jellemezte: „piano firebrand” –, akinek munkássága a maximalista kompozíciókat a New York-i kreatív zenei szcéna progresszív improvizációjával ötvözi. Zenéjét a Downbeat, az All About Jazz, a Stereogum, a Jazzwise és a New York City Jazz Record is méltatta. A Yale-en végzett és Rhodes-ösztöndíjas Zucker olyan New York-i helyszíneken lépett fel, mint a Carnegie Hall, a The Stone, a Roulette és a Jazz Gallery, nem beszélve a világ 23 másik országáról. Gyárfás Attila dobos és zeneszerző, aki elsősorban a szabad improvizációra és a dob hangzásbeli lehetőségeinek kutatására koncentrál. Több mint 20 lemezen szerepelt már, és számos nagyszínpadon és fesztiválon lépett fel Európa-szerte. Zenekarvezetőként három lemeze jelent meg (2018-ban a Cloud Factory, 2020-ban a Randomity és 2022-ben a Minimal Distance). Attila 2020 szeptemberétől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen jazzdobot tanít, 2016 óta pedig a Dream Cymbals and Gongs nemzetközi képviselője.  

A Teis Semey Quintet öt különböző országból – Dánia, Skócia, Portugália, Hollandia és Dél-Korea – származó tagjai a forrongó holland jazzszcéna kellős közepén találtak egymásra, a zenekar 2017-ben alakult meg Amszterdamban. Valamennyien nemcsak kitűnő zenészek, hanem zeneszerzők és zenekarvezetők is, akik értik a módját, hogyan lehet dallamokat és harmóniákat egyszeri és megismételhetetlen zenei történéssé alakítani. DIY attitűdjük legutóbbi, Mean Mean Machine című albumukon is megnyilvánul, amely a punk és free jazzt skandináv dalokkal vegyíti. Ahogy Semey fogalmaz: „Meg akartam mutatni, hogy magam is meg tudok csinálni mindent, és hogy a jó tartalom fontosabb, mint a mutatós csomagolás.” A robbanékony, ugyanakkor radikálisan lírai album provokatív választ ad világunk kritikus állapotára, és fejet hajt a hihetetlen szépség előtt, amely még mindig létezik. Bár a majdhogynem táncolható dalok motorja a gitár, és a zenekar repertoárja Semey kompozícióiból áll, azokat valamennyi tag a saját kezébe veszi, így a zenei folyamat bármerre kanyarodhat – egyedül a varázslat garantált.  A koncert a Footprints projektnek köszönhetően valósul meg, amelyet az Európai Unió a Kreatív Európa program keretében finanszíroz. 

A Cseh Péter Trio 2019-ben alakult a hazai jazzélet három aktív szereplőjével, akik már a zenekar létrejöttét megelőzően is sok közös szereplést tudhattak magukénak. Közös alkotásuk kiindulópontját Péter kompozíciói adják. Ezek a dalok annak ellenére, hogy többnyire hagyományos formai megoldásokat és hangzásokat használnak, mégsem válnak kiszámíthatóvá vagy közhelyessé. Ehelyett  kontrasztáló – elmélyült és szárnyaló, gyermekded vagy éppen vadul karcoló – hangulatokon keresztül mutatnak be sajátos merítést a modern mainstream jazz tengeréből. A zenekari hangzás megformálásában minden tag elengedhetetlen szerepet vállal; egymásra hangolódva hangszíngazdag, érzékeny és dinamikus megszólalást képesek elérni. A Cseh Péter Trió zenéjében a nagy elődök közül a ‘70-es és ‘80-as évek fordulóján berobbant nagy gitáros generáció (John Scofield, Pat Metheny, Bill Frisell) és Herbie Hancock, Michael Brecker vagy Brian Blade hatása egyaránt tetten érhető. A trió 2022 őszén rögzítette debütáló nagylemezét Plains to See címmel. Az album anyaga az elmúlt két és fél év során fokozatosan állt össze Péter kompozícióiból, így a dalok között sokat játszott és friss darabok is találhatók. A sokféle hatásból (például mainstream jazz, rock, kortárs klasszikus és világzene) táplálkozó zenéket a trió zenekari hangzása fogja egységbe. A Cseh Péter Trio Ávéd Jánossal kiegészülve az Opus Jazz Clubban mutatja be a lemezt ezen a koncerten.  

Balogh Máté, Sándor László és Tornyai Péter immár hagyományszerűen év elején megrendezésre kerülő szerzői estjének középpontjában az irodalom áll, előadói apparátus tekintetében pedig a zongora, az énekhang és az elektronika. Ahogyan próza és költészet között sem minden esetben könnyű a határvonalat meghúzni, ugyanúgy nehéz a megzenésítés, feldolgozás, szabad továbbgondolás, zenei reflexió fogalmak elkülönítése. Amikor egy zenei folyamat példának okáért egy verset szavaló színész hanglejtéseit imitálja, az eredmény magától értetődően hasonlítani fog ahhoz, amikor egy dallamvonal a természet hangjaival teszi ugyanezt. A vers ugyanannyi hangulatot képes közvetíteni, amennyi akkord rakható ki a 12 tagú hangrendszerből kiválasztott 8 tetszőleges hangból, az elektronikus zene árnyalatgazdagsága pedig a végtelenhez közelít, akárcsak a költészeté. Balogh Máté elhangzó művei egyazon tőről fakadnak. A Blake's Tygers című, négy tételből álló dalcsokor az angol költő alighanem leghíresebb, Tigris című versének négy prózai előadásán alapul. A dalok négy angol anyanyelvű színész nagyon különböző dallamvezetésű, deklamációjú és tónusú interpretációját imitálják. A 4x1 Chanson című ciklus nagyon hasonló módon készült, Pierre Louÿs francia költő Bilitis című versét véve alapul. A Miközben 1969, 2018 és 2022 című zenés színpadi mű Bertók László interjúját zenésíti meg, melyben a nemrég elhunyt pécsi költő Miközben című, lokálpatrióta versének keletkezési körülményeiről mesél. 1969 a vers keletkezésére, 2018 az interjúra, 2022 pedig a zenemű elkészültére utal. A recitált és énekelt szövegek kellően differenciált kísérete érdekében a zongora mellett alternatív hangszereket is alkalmaz a szerző: melodikát, kéziharangokat, zenélő dobozt, dobokat és triangulumot. Sándor László három kompozíciója, Korálfantázia kövekre és szelekre, Út jegenyékkel, illetve Famulus harangjai egybekomponált zenei folyamatként szólal majd meg, ahol az egyes művek elmosódott határokkal tűnnek át egymásba. A Korálfantázia kövekre és szelekre 4 csatornás hanginstalláció, melyben a természet hangjai (kövek, szélfúvás, víz) elektronikus processzusok segítségével keverednek össze a szerző korábban írott műrészleteivel. A szóban forgó mű időben rögzített változata egy olyan végtelenített zenei folyamatnak, mely az elképzelés szerint képzőművészeti kiállításokon funkcionálhat majd „kiállítási tárgyként”. A másik két mű szóló zongoradarab, mely a szerző saját előadásában fog megszólalni, de ezúttal az elektronikus hangokkal többé-kevésbé szabad „kamarazenélés” módján. A Famulus harangjai cím Hesse Üveggyöngyjátékának egyik elbeszéléséből származik, ahol a sivatagi remete, Famulus alakja mögött minden bizonnyal Remete Szent Antal személye rejtőzik. Tornyai Péter Sirató intarziával című darabja két Bertók László verset használ fel – a Csorba Győző halálára írt Siratót és A kijáratot építik címűeket – de nem egymás után, hanem a Sirató szövegtörzsébe intarziaként ékelve be a másik vers szavait. A dal-kompozíciók esetében gyakran használt megzenésítés kifejezés itt semmiképpen sem helyénvaló, a Sirató intarziával sokkal inkább annak a regiszternek a felerősítése, ami egy elképzelt „prózai” elmondásban is megjelenne (beszéd, lihegés, sírás, zihálás határán, elakadó szavak, stb.). A darabban megjelenő másik réteg – A kijáratot építik című vers „intarziadíszei” a halálértelmezés teljesen más aspektusával ellenpontozzák a Sirató textúráját. A Hymne à la nuit Pierre Louys versére komponált éjszaka-zene szoprán hangra és a zongora szélső regisztereire, a Glasperlen pedig félig nyitott mű preparált zongorára és elektronikára, melynek inspirációs forrása ismételten Hesse Üveggyöngyjátéka, illetve azon belül a Három életpálya.

„Túl, túl, messze túl, mi van a hegyen messze túl?” Gyöngyszemek, igazi különlegességek, rituálék és tradíciók. A földrajzi határokon és az érzékelés határain túlra tekint a debreceni Kodály Kórus kortársak szemüvegén keresztül, és megvizsgálja, hogy mi található az ébrenlét–álom, az élet–halál, a képzelet–valóság mezsgyéjén. Ehhez a virtuális kilométerekkel sem spórolnak: programjukban elkalandoznak nyugatra az Egyesült Államok felé, majd fel északra egészen Izlandig, hogy aztán a távoli kelet, Japán is helyet kapjon. A három koncertből álló sorozat első hangversenye egyszerre nyújt könnyedséget és mélységet.

A Chalga amolyan Thököly-kurucos, törökbarát zene – egy sikeres ostrom utáni berúgós estén szólhatott ilyen muzsika a táborban, és úgy hallatszik, a hadizsákmányban akadt pár jazzlemez is. A zenekar nem ápol népzenei hagyományt, de gátlástalanul használ fel balkáni és magyar népzenei elemeket. Lehetne mindez akár popzene is, mint amilyen az eredeti bolgár csalga, ha csak rendes négynegyedes, bárki által táncolható számokat játszanának. A zenekar azonban kifejezetten vonzódik a páratlan ritmusokhoz, és dalaik többségét ezekkel fűszerezik.A zenekar számos fesztiválfellépés, két lemez (Sabir, 2006; Erdő, erdő, 2010) és néhány év szünet után 2018-ban átalakult és újraaktiválódott: rock, jazz, világ- és népzenei körökből jól ismert művészekkel sokkal harsányabb, kevésbé folkos zenét játszik. 2022-es lemezük, az Ezért van az felkerült a World Music Charts Europe zenei listára, a 21. helyig jutott, és a közönség fejét is sikerült elcsavarnia.  

A Classicus Quartet ötödik évébe lépő sorozata a vonósnégyes-irodalom egyedülálló keresztmetszetét kínálja a BMC Koncerttermében. A hangnemek szerint csoportosított művek előadása után most élő zeneszerzők osztoznak a sorozatból eddig méltatlanul kimaradt komponistákkal a Das Wohltemperierte Streichquartett 2022/23-as záró évadának műsorán. Kétszer is elkalandozik a vonósnégyes felségterületéről a Classicus Quartet februári programja. A koncert a zeneszerző-brácsás Tornyai Péter átirataival indul: ezúttal a csembalódarabjairól ismert Couperin, illetve az operáiról elhíresült Rameau cizellált, elegáns és bensőséges hangvételű zenéjét ragyogtatja fel különleges fénytörésben a vonósnégyes prizmája. A középpontban egy másik francia mester, Ravel dallamos és örömteli vonósnégyese áll. A klasszikus négytételes szerkezetű darab a zeneszerző tanulmányainak végeztével készült, de Ravel káprázatos érzéke a hangszínek és a hangszerelés iránt már itt teljes pompájában kibontakozik. A koncert második felében a Classicus Quartet kvintetté kiegészülve játssza Schubert fenséges kamarazenei hattyúdalát. Bár a zeneszerző ugyanazt a hangnemet választotta, amelyben Mozart és Beethoven is írt egy-egy vonósötöst, tőlük eltérően nem brácsával, hanem egy extra csellóval bővítette kvintetté a vonósnégyest.

Az Elektronikus Zenei Médiaművész Szakirány egészen különleges ága a kreatív zenei oktatásnak. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen immár több mint tíz éve létrehozott szakirány célja, hogy az elektronikus eszközöket, számítógépeket alkalmazó zeneszerzők, hangdesignerek egyetemi szinten sajátíthassák el a területre jellemző ismereteket. A hallgatók a tanulmányaik alatt elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítanak el az elektronikus zenéről és a hozzá kapcsolódó társművészetekről. Az egyéni irányultságokra is nagy figyelmet fordító oktatás segít, hogy a jövő elektronikus zeneszerzői egyedi, sajátos, kiforrott művészeti vízióval kezdjék meg pályájukat. A koncert sokszínű programja tükrözi a fiatal alkotók változatos, egyéni elképzeléseit és megoldásait. A koncerten hallható és látható lesz:– hangtáj-kompozíció,– sztereó és nyolccsatornás művek,– cselló elektronikával,– audiovizuális projekt: elektronikus zenei improvizáció dokumentumfilmekre.

Az alpesi zenei kozmoszt extremisták és specialisták népesítik be, akiket gyakran már hangszerválasztásuk elárul. A Blechbaragge – valószínűleg a világ egyetlen hasonlóan merész felállású triója – a tuba hangját helyezi új kontextusba: Johannes Bär hangjai messze túllépnek a megszokott basszusok frekvenciáján, kiegészítőkkel pedig a szintetizátorhoz közeli effekteket is képes kicsalni a hangszerből. Bär játékával Alfred Vogel indulószerű dobolása és Andreas Broger néha flegmatikus, néha hiperaktív szaxofonja vagy éppen klarinétja lép párbeszédre. A zenészek azt és úgy játsszák, amit és ahogy kedvük tartja. Első albumuk címe Wir blasen Euch den Marsch! (Indulót fújunk Önöknek!), pedig a lemez egy árva indulót sem tartalmaz. A három jóbarát nyers, virtuóz, humoros és szélsőséges zenéje semmibe veszi a műfaji és országhatárokat. Improvizációikból, amelyek az osztrák hagyományból és az amerikai jazzből egyaránt táplálkoznak, friss hegyi levegő árad.

„Zenét írok és zeneszerzést tanítok – mindkettőt a gondolatok kifejezésének eszközeként látom, hiszen nagyon fontosnak gondolom, hogy számot adjunk és tanúskodjunk a jelen folyamatairól, nem hátat fordítva a múltnak, de mindenképpen azzal az elhatározással, hogy tiszta és érvényes nyomokat hagyjunk az emberiség jövője számára.” Stefano Gervasoni, 2017 Stefano Gervasoni generációja vezető zeneszerzője Európában, első alkalommal fog Budapesten tanítani Eötvös Péter személyes meghívására. A beszélgetésen az élőben elhangzó darab mellett számos művéből hallhatunk majd részleteket, valamint az alkotási folyamatba is beavatja az érdeklődőket az olasz zeneszerző. Stefano Gervasoni munkásságát már számos díjjal ismerték el, műveit a legnagyobb koncertszínpadokon tűzik műsorra rendszeresen. Jelenleg a párizsi konzervatórium (Conservatoire National Supérieur de Musique et de Danse) zeneszerzés professzora. Program: Stefano Gervasoni: ODOI II két szopránszaxofonra Közreműködik: Seleljo Erzsébet, Nagy Viktor - szaxofon Házigazda: Fazekas Gergely, zenetörténész A beszélgetés angol nyelven zajlik!Partnerek: Olasz Intézet Budapest, Francia Intézet Budapest Külön köszönet a Concertgebouworkest, a Camerata RCO és a Gutman Records segítségéért.

A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt. Legendás Albumok – Miles Davis: My Funny Valentine & Four and More Ez a két lemez tulajdonképpen egy, hiszen egy koncerten készült felvételekről van szó. Nem ez az egyetlen furcsaság az egyébként öntörvényű Miles Davis pályáján, amit lemeztársaságok elkövettek művészi törekvései semmibe vételére. Ugyanis nem időrendben adták ki a két korongot, hanem előbb a lassú számokat, ami tényleg óriási siker volt, és csak két évvel a koncert elhangzása után, 1966-ban a ’Four’ and More -t. Davis pályáján köztes pillanatnak nevezhető ez az időszak, kvintettje összeállítása szempontjából mindenképpen, mert a legendás trombitás mellől ekkor George Coleman szaxofonos már búcsúzni készült. Viszont már együtt volt a legmagasabb csúcsokra felérkező ritmusszekció, Herbie Hancock zongoristával, Ron Carter bőgőssel és Tony Williams dobossal. A koncertre a nem sokkal korábban felavatott Filharmónia nagytermében került sor a New York-i Lincoln Centerben, amitől azt várták, mint később kiderült, joggal, hogy akkora presztízse lesz, mint a Carnegie Hallnak. A fiatal ritmusszekciónak ez volt az első igazi koncertje Davisszel, és nagyon izgultak. Ráadásul politikai jelentőséget adott a koncertnek, hogy fekete polgárjogi szervezetek javára szervezték, amit Davis és társai teljes meggyőződéssel támogattak. Viszont az nem lelkesítette a tagokat, hogy gázsi így nem jutott. Utólag persze senki nem bánt semmit, a My Funny Valentine Davistől még a CD korszakban is ezrével fogyott olcsó kiadásokban, lélegzetelállító tempókkal, friss összjátékokkal teli párja pedig gyűjtők kedvence.

"Moziest" sorozatunkban olyan, többnyire magyar filmeket vetítünk, amelyeknek zenéje és annak alkotója különösen kedves, fontos számunkra. Játék- és dokumentumfilmek egyaránt szerepelnek a kínálatban, a filmművészet hajnalának idejéből éppúgy, mint a közelmúltból. S hogy az élmény még teljesebb legyen, a kiválasztott filmek zeneszerzőjét (vagy azok közeli munkatársait, barátait) is meginvitáljuk majd egy beszélgetésre. Házigazdánk továbbra is Kolozsi László lesz, aki nemcsak film- és zenekritikus, de regény- és forgatókönyvíró is, ez utóbbit a MOMÉ-n is oktatja.Sorozatunk februári állomásán a Bereményi kalapja című, 2022-ben bemutatott dokumentumfilmet vetítjük. Az esten a film rendezője, Papp Gábor Zsigmond lesz a vendégünk. BEREMÉNYI KALAPJAmagyar dokumentumfilm, 2022, 82 percrendező: Papp Gábor Zsigmondoperatőr: Lovasi Zoltánvágó: Bartos Bencezene: Cseh Tamás, Darvas Ferenc, Járai Márkproducer: Herner Dánielkreatív producer: Csejdy AndrásSzereplők:Bereményi Géza, Járai Márk, Cserhalmi György, Gödrös Frigyes, Can Togay, Jánossy Lajos, Bagó Bertalan, Sőth Sándor, Cserna-Szabó András, Ónodi Eszter Bereményi Géza egyedülálló, kultikus alakja a magyar kultúrának. Először Cseh Tamásnak írt dalszövegeivel lett országosan ismert, aztán novelláival, forgatókönyveivel, színdarabjaival, filmrendezéseivel, az utóbbi években pedig regényíróként is a legnagyobbak közé emelkedett. A Bereményi kalapja című portréfilmben Tóth Barnabás kíséri és kérdezi végig Bereményit az életén. Beszélgetőtársát Bereményi, mint fiatal rendező kollégát, és mint egykori gyerekszínészét - aki tíz évesen az Eldorádó c. filmjében épp a gyerek Gézát alakította - avatja be a titkaiba.  A vetítés előtti és utáni beszélgetést Kolozsi László film- és zenekritikus moderálja.Vendég: Papp Gábor Zsigmond, rendező, forgatókönyvíró, producer

Három évvel ezelőtt három, színházi berkekben is otthonosan mozgó muzsikus arra gondolt, hogy a Mohácsi János rendezte színdarabokban általuk megszólaltatott hangokat, ritmusokat, dallamokat önálló életre hívják. Úgy gondolták, hogy a különböző eredetű hangfüzérek egy-egy színházi előadás rendszeréből kiszakítva egymással is kapcsolatba kerülhetnek, és további szövevényes történeteket mesélhetnek mind a muzsikusok, de még inkább a hallgatóság számára. Az idő múlásával pedig mind több új dallam, ritmus bukkan fel a Trio Sordini olykor végtelennek tűnő hanglabirintusában. Kompozíció és improvizáció, utazás mindenhonnan mindenhová – több mint másfél óra megállíthatatlan hangáradat két részben. A koncert első felében Kovács Márton szerzeményei hangzanak el, míg a másodikban a Móser Ádám szerzeményeit tartalmazó, Bp. Folk című, legfrissebb lemezanyag szólal meg, mely a Halmos Béla Program segítségével született meg. "Kompozícióimban zeneszerzőként arra keresem a választ, hogy hogyan lehet jelen a népzene ma Budapesten, vagy a világ bármely részén a kortárs kultúra részeként. Mit tud jelenteni abban a tőle idegen közegben, amely beemeli saját kulturális terébe anélkül, hogy egy kvázi-eredeti környezetet tételezne neki? Ugyanaz a ritmus mit jelent Széken, ha brácsán szólal meg, és mit jelent a négyeshatos vonalán, ha harmonikán játsszák? A népzene mélyszerkezete érdekel. Különböző zenék mélyszerkezete, és azok találkozása, összeolvadása. Az a fajta struktúra, ami a dallamok mögött van. Hangsorok, harmóniafűzések, ritmusok feszültségei. Hogy mi történik akkor, ha az invertita ritmusa találkozik Astor Piazzolla repetitív szekvenciáival. Ugyanabból a feszültségből táplálkozik mindkettő. Az eleki másodhegedű kíséretmódját hogyan lehet egy tőle idegen közegben használni? Ezek érdekelnek. Ezen az úton járunk Kovács Márton és Gyulai Csabi barátaimmal" - nyilatkozta a Bp. Folk kapcsán Móser Ádám.  

Kőszegi Imre az első olyan generációhoz tartozik Magyarországon, akik a modern jazzt önálló, a szórakoztató tánczenétől független műfajként közelíthették meg. Játékára a bebop és a free jazz gyakorolta a legnagyobb hatást. Az autodidakta művész a magyar jazzélet egyik legjelentősebb dobosa és pedagógusa, aki immár több mint hat évtizedes pályafutást tudhat maga mögött, és olyan hazai és külföldi világsztárokkal játszott, mint Pege Aladár, Lakatos „Ablakos” Dezső, Balogh „Csibe” Jenő, Vukán György, Szakcsi Lakatos Béla, Csík Gusztáv, Frank Zappa, Teddy Wilson, Kenny Wheeler, Art Farmer, Frank Foster, Charlie Mariano, Steve Grossman, Gary Bartz, Lew Tabackin, Trilok Gurtu vagy Michael „Patches” Stewart. Karrierje során fellépett Európa és Magyarország legjelentősebb koncerttermeiben, fesztiváljain és klubjaiban, és díjak sorozatával tüntették ki. A magyar jazz élő legendája mindmáig rendkívül aktív; kortársai mellett gyakran játszik fiatalabb zenészekkel, akiket tudatosan választ ki formációinak megújítására és tapasztalatainak átadására. Ezúttal első saját nevén futó zenekarának örököse érkezik az Opus színpadára.

Rianás (főnév)  Tavak, folyók felszínén keletkezett jég felszakadását, törését kísérő hangjelenség.Rianás címmel jelenik meg yibai, azaz Gerlei Dávid elsőéves elektronikus zenei médiaművészet szakos hallgató bemutatkozó kislemeze az EXILES kiadó gondozásában. Az albumborítót Papp Péter képzőművész festette. „Az album a pillanatnyi felismerésből táplálkozik: nem kerülhetem el a rianást. Ami szilárd, mindig széthasad. Ami áramlatba olvad, az irányt keres, majd újra visszafagy.”Megjelenés: 2023. február 17.

A fiatal francia jazzgeneráció kiemelkedő hegedűse, Clément Janinet – aki két másik formációjával, az O.U.R.S. és a La Litanie des Cimes zenekarokkal a BMC Recordsnál jelenteti meg lemezeit – ezúttal erősen világzenei beállítottságú együttesével, a Space Galvachers trióval hív táncba. A Space Galvachers tagjai a jazz és az improvizált zene gyermekei, akik olyan zenészek mellett edződtek bele az afrikai, arab és kreol zenei kultúrákba, mint a kameruni Blick Bassy, ​​a mali Ballaké Sissoko, az arab származású Naïssam Jalal, a Grammy-díjas mali zenész, Oumou Sangaré, vagy épp Olivier Araste, a modern réunioni zene képviselője, a tradicionális maloya zene megújítója. Ide vezethető vissza a Space Galvachers zenéjének ritmikus afrikai karaktere. Elektro-akusztikusan preparált hangszereiken egy képzeletbeli, modern folklórt teremtenek meg, ahol egyfajta álomvilág transzába kerülhetünk – oda, ahol a nappal és az éjszaka közötti keskeny szakadékban bármi megtörténhet.

A Dohnányi Quartet koncertsorozatának új évadában három történet állomásai kerülnek egymás mellé. Mind a négy hangversenyen megszólal Bartók és Dvořák gazdag vonósnégyes-termésének egy-egy darabja, valamint egy kvartett az elmúlt év(tized)ekből. A kortárs vagy majdnem kortárs darabok két különlegessége, hogy szerzőik tanár-tanítvány-láncot alkotnak, Goffredo Petrassitól a mai magyar fiatal generációig, illetve hogy mindegyik kapcsolatban áll a közös mester, Bach művészetével.

Franciaország vezető kortárs zenei együttese, az idén 60 éves Ars Nova Ensemble szólista művészei közreműködnek a koncerten, és a koncertet megelőző, egy hétig tartó mesterkurzuson. Immár harmadszor vesznek részt az alapítvány Mentorprogramjában: 2022-ben Magnus Lindberggel közös kurzusunkon játszottak, valamint Annecyban szervezhettünk velük közös workshopot. A koncertet fiatal karmesterek vezénylik majd, akikkel egy héten keresztül Eötvös Péter, Vajda Gergely, Horváth Balázs, és a vendégprofesszor, Stefano Gervasoni foglalkozik majd. Az olasz mester saját darabjának betanításában is közreműködik, mely a cimbalmot állítja középpontba, és a hangszer lehetséges megszólaltatási módjaival kísérletezik. Mentorált szerzőnk, Sebastian Black szintén cimbalomra írja új darabját, melynek kialakításában a nagyszerű cimbalom szólista és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanár, Szalai András is közreműködik. Koncertünk egy műhelybemutató az érdeklődő közönség számára és egyúttal a fiatal karmestereknek jó alkalom arra, hogy összegezzék, amit a Budapest Music Centerben az alapítvány mesterkurzusán tanultak-tapasztalak. Partner: Olasz Intézet Budapest, Francia Intézet Budapest Külön köszönet a Concertgebouworkest, a Camerata RCO és a Gutman Records segítségéért.

Ezen a kétrészes koncerten két egyedi hangú francia zenekar mutatkozik be az Opus közönsége előtt, amelyek a Pégazz & l'Hélicon jazzkollektíva égisze alatt alakultak meg. A Quentin Ghomari trombitás vezette Ôtrium egy következetes úton haladó akusztikus zenekar, nyers és közvetlen hangzással. Tagjai éppúgy képesek hallgatni, mint elemi erővel alkotni, zenéjük ennek köszönhetően telis-tele van dallamokkal, miközben előszeretettel játszik a csenddel is. Hol elgondolkodtató és álomszerű, hol vad és határozott zenei világuk középpontjában a kifejezőkészség, az interakció és a spontaneitás áll. A Julien Soro vezetése alatt álló Players tagjai régóta játszanak együtt különféle formációkban, ez keltette fel bennük a vágyat egy saját együttes iránt, amelyben főszerepet kaphat a szabadság, a játékosság és a transz bizonyos formája. Az eredeti és alkalmazkodó hangszerelésű „zsebzenekarban” a fúvós és ütős hangszerekhez szintetizátor társul: az elektronika nemcsak változékonyságot biztosít, hanem elképesztően gazdag hangzási lehetőségeket is megnyit a trió előtt. https://www.pegazz.com/projets/otrium/https://www.pegazz.com/projets/players/

Gáspár Károly sokrétű zenei tevékenysége mellett a Karc FM szerkesztő-műsorvezetője és a JazzMa.hu kritikai rovatvezetője. Ezúttal triója élén tér vissza az Opus színpadára, amellyel saját kompozíciókat és jazzsztenderdeket egyaránt műsoron tart. Zenéjükre jellemző, hogy friss és előremutató, romantikus és esztétizáló, ugyanakkor tiszteletben tartja a mainstream jazz hagyományait. A trió eddig három sikeres lemezt rögzített, amelyeken főként Gáspár Károly saját szerzeményei szerepelnek, néhány átdolgozás társaságában. A 2017-es The Outsider, illetve a 2019-es Salvation egyaránt jelölést kapott a Fonogram-díjra, a 2021-ben kijött Philosophy pedig első jazzlemezként került fel a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetségének top 40-es eladási listájára. 2022 márciusában Gáspár Károly szólózongora-albuma, a Centuries Suite is megjelent.

A Modern Art Orchestra a 2022/23-as évadban a legkiválóbb mai magyar zeneszerzőket hozza el az Opus Jazz Clubba. Hatrészes koncertsorozatukban olyanokkal dolgozik együtt, akik a nagyzenekari hangzással kísérleteznek, új utakat keresve. A komponisták egyben az estek szólistái is lesznek, és friss darabjaikat mutatják be a zenekarral. Az egyedülállóan magas színvonalú Modern Art Orchestra művészeti vezetője, Fekete-Kovács Kornél és a zenekar muzsikusai műfaji határokat meghaladó szemlélettel nyúlnak a zenéhez. Játékuk és kompozícióik középpontjában a zenei kreativitás, a zenei gondolat szabad kifejezése áll. Ebben az évadban a magyar modern zene olyan autonóm alkotóival működnek együtt, akiknek gondolkodásmódja a legközelebb áll hozzájuk. Oláh Tzumo Árpád a Thelonious Monkról elnevezett mesteriskolában Herbie Hancock, Wayne Shorter és mások keze alatt teljesedett ki. Itthon szólózongorán, a SoLaTi funky együttesben, népzenei feldolgozásokkal és a maga vezette zenekar élén aratott sikereket. Legutóbbi, Pat Metheny-szerzeményekből kiadott trióalbuma (Tzumo Plays Pat) a szerző elismerését is kiérdemelte. „Nagy öröm, hogy a 2023-as évadban meghívást kaptam egy teljes önálló műsor bemutatására a Modern Art Orchestrával, Fekete-Kovács Kornél vezetésével, így zseniális muzsikusokkal játszhatom el az első big band kompozícióimat, amelyeket az elmúlt években írtam. A Dávid és Góliát című, háromtételes big band jazz kompozíció a MÜPA tizenötödik évada alkalmából meghirdetett  zeneműpályázaton nagyzenekari kategóriában díjazásban részesült. További öt önálló, új kompozícióm született; az Alone Opus háromtételes kortárs darab, amit a zenekar számára írtam, és elhangzik még az Odett songs, illetve a Jackie O’ Odett. Utóbbi egy funky lüktetésű szám, amit a magyar származású Orszánszky Miklósnak, a Syrius együttes alapítójának dedikáltam. Nagyon várom, hogy elkezdjük a munkát, és mindenkit szeretettel várunk!”Oláh Tzumo Árpád

Ezen az estén olyan európai, amerikai és ázsiai műveket ad elő a Liszt Ferenc Kamarazenekar, amelyek a tavalyi fesztiválkoncerteken már hangos tetszésnyilvánítást váltottak ki a hallgatókból. Pörgős, eksztatikus és mély, elgondolkodtató szépségű, időnként szomorúan fájdalmas részek váltják egymást – amilyen a világunk, olyan a zenéje is. A stiláris keretet a 20-21. század adja, de az örökörvényű zenei gondolatok a változatlanságra is figyelmeztetnek. A zenekar bevált recepttel dolgozik tehát, némi frissítéssel. Örömmel várnak mindenkit, hogy kipróbálja, vagy újra élvezze, esetleg véleményezze, most hogy hangzik az együttessel Jörg Widmann, Miho Hazama, Christopher Cerrone és Pavel Fischer egy-egy műve.

A Kronthaler Trio friss, kortalan és titokzatos zenei világa stílusok és korszakok széles skáláját öleli fel. Kalandozásuk első lenyomatát a Living loving maid című albumon örökítették meg (2015), amelyen reneszánsz és barokk áriákat dolgoztak fel – hatalmas sikerrel. A három nemzetközileg keresett művész ezután a karantén alatt találta meg az időt arra, hogy berlini bázisán kidolgozza második lemezének anyagát, amely ez év folyamán jelenik meg a BMC Records gondozásában, és amelyből ezen a koncerten kaphat először ízelítőt a közönség. A trió ezúttal a serdülőkorukban hallott nagy egyéniségek előtt is fejet kíván hajtani: a barokk és reneszánsz zeneszerzők mellé jeles popzenészek lépnek. Georg Friedrich Händel, Henry Purcell és Antonio Vivaldi áriái, a Soundgarden, a Smashing Pumpkins és a Police dalai magával ragadó és aktualizált feldolgozásban szólalnak meg.  

A reneszánsz madrigál a zenetörténet egyik megosztó műfaja: lelkes amatőr kórusok éneklik magyarított szövegekkel, miközben sokakat taszít a körötte kialakult pecsenyeillatú művidámság. Pedig a madrigál a későreneszánsz legfontosabb zenei műfaja – a kritikai élű megjegyzés a zenén keresztül talán a korszakot minősíti? Nem. A madrigál világa mély és elsőrendű, csak friss tekintettel kell szemlélni: felfedezni benne Petrarca követésének nyelvteremtő erejét, a manierizmusnak a lét sötétségével szembenéző tekintetét, az ébredő modern „én” kifejeződésre való törekvését. Észrevenni benne a populáris zene és a zeneipar létrejöttét, és ezek recepcióját a kor legnagyobb komponistái részéről. Előadás- és koncertsorozatunkkal szeretnénk kiszabadítani a madrigált a közkeletű előítéletek köréből; rámutatni, hogy benne a legfelnőttebb tartalom jelenik meg a legkifinomultabb formákban. A téma óriási, s a madrigál szemlélete állandó változásban van. Sorozatunk előadásai nem arra törekszenek, hogy tankönyvként vezessenek elő mindent a műfajjal kapcsolatban, hanem négy különböző szempontból vizsgálják a reneszánsz madrigált. Lax Éva, a 16–17. századi olasz nyelv legkiválóbb hazai tudósa segít a madrigál nyelvhez való viszonyának tárgyalásában. A koncertek ugyan kapcsolódnak valamelyest az előttük elhangzó előadásokhoz, de nem azok illusztrációi, önálló vonulatot képeznek, s az olasz reneszánsz madrigál három kiemelkedő alkotóját és egy nevezetes korabeli antológiáját tárják a hallgatóság elé.

A marokkói Saïd Tichiti volt az első, aki a gnawa zenét bemutatta és szélesebb körben ismertté tette Magyarországon. A marokkói gnawa a rabszolgák és leszármazottaik kultúrájának a része, és szorosan kapcsolódik gyógyító szertartásaikhoz. Ezt az ősi, szakrális transzzenei formát nevezte William Burroughs „a világ legrégebbi, 4000 éves rock’n’rolljának”. A Gnawa a fekete-afrikai és az arab kultúra keveredésének metszéspontján alakult ki, jellemzője a gyorsuló és fokozódó, erős érzelmi hatást kiváltó monoton, de mégis folyamatosan változó ritmika és a különleges basszus-lant, a guembri használata. Ennek az egyedülálló és gazdag ritmikának köszönhetően a gnawa több jelentős rock és jazz zenészre volt hatással világszerte (pl. a Rolling Stones, Led Zeppelin, Jimi Hendrix, Santana, Ornette Coleman, Pharoah Sanders, vagy Archie Shepp). Saïd Tichiti, aki 20 éve van jelen a hazai világzenei életben, a jazz és a magyar népzene jól ismert és kiemelkedően kreatív zenészeivel dolgozik együtt, rendszeres fellépője world music fesztiváloknak világszerte. Az együttes ritmusszekciója a gnawa zene avatott tolmácsolója: míg Saïd Tichiti szülőföldjéről hozta magával e tudást, Halmos András Hamid Drake amerikai jazz dobos tanácsára és rendszeres útmutatása alapján tanulmányozta a műfajt éveken át. A zenekar – élve a zene szabadságával – saját módján formálja koncertről koncertre a zenei anyagot, és sikeresen teremti meg a hagyományosan gyógyító és ünnepi szertartásokon előadott gnawa zenére jellemző erős érzelmi hatást. Crossbreed by Tariqa

Gard Nilssen triója azért néz tükörbe, hogy megláthassa benne a jövőbe vezető utat. Repertoárjukat a három tag közösen komponálja, újjávarázsolva az elmúlt 70 év tág értelemben vett zenetörténetét. Lubickolnak a különféle stílusokban és hangulatokban, miközben soha nem tévesztik szem elől az összjáték, a groove, a kreativitás, a lendület és az energia fontosságát, és tág teret hagynak az improvizációnak is. A norvég Grammyre jelölt Acoustic Unity 2014-es indulása óta három hatalmas kritikai és közönségsikert aratott albumot rögzített (Firehouse, Live In Europe és To Whom Who Buys a Record). 2022 júliusában jelent meg legújabb, hasonló ovációtól kísért lemezük, az Elastic Wave, ezúttal már a legnevesebb jazz-zenei kiadó, az ECM gondozásában. A nemzetközi jazzszcéna legizgalmasabb zenekarai közé sorolt trió Európa városain kívül Japánban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Brazíliában is felléphetett, olyan helyeken, mint a New York-i Winterjazz vagy a brémai Jazzahead fesztivál. A trió valamennyi tagja aktív és keresett muzsikus, olyan zenészekkel és együttesekkel léptek fel, mint Django Bates, Pat Metheny, Bill Frisell, a Trondheim Jazzorkester, a Koma Saxo, Susanne Sundfør, a SKRIM, a Friends & Neighbors, a Bushman’s Revenge, Peter Evans vagy az Enemy. Fotó: Chris Charpenel 

Az idén 10 éves Bágyi Balázs New Quartet zenéjében a post bop elemekből építkező, akusztikus, kortárs jazz dominál. A dobos-zeneszerző Bágyi Balázs a magyar jazzélet egyik meghatározó, külföldön is rendszeresen koncertező művésze, partnerei pedig a magyar jazz középgenerációjának jeles képviselői: a Hollandiában végzett szaxofonos Soso Lakatos Sándor, a Junior Prima díjas zongorista, Oláh Dezső, és Közép-Európa egyik legnagyszerűbb bőgőse, Oláh Péter. A zenekar számos európai jazzfesztiválon fellépett az elmúlt években, valamint rendszeresen koncerteznek Kínában – együttműködésük a sanghaji Li Xiaochuan trombitással több éve tart. 2016-ban Pocsai Kriszta énekesnővel közösen elkészített, Homage To Shakespeare című lemezüket a nemzetközi szakmai zsűri Gramofon-díjjal jutalmazta. A formáció repertoárja Bágyi Balázs szerzeményeire épül, aki 2016-ban az év zeneszerzője lett. A hagyományhoz híven az együttes nemcsak a zenekarvezető régebbi kompozícióit adja elő az Opus Jazz Clubban, hanem a közelmúltban elkészült új zenéket is ezen a színpadon mutatja be.

Horváth Sára Nina, művésznevén NinShar zeneiségét a népzenében megélt gyermekkor mellett a jazz és a soul műfaja alakítja. A fiatal népi- és jazzénekes, néptáncos az elmúlt években a hazai underground több formációjában felbukkant (Beshodrom, Tóth Viktor Tercett), és olyan világhírű zenészekkel is énekelt, mint Eric Truffaz. Folklórszínházi társulatával, a Bahorkával a zene és a színház elemeit felhasználva készít interaktív táncos-mesélős-zenés műsorokat gyermekek és családok számára. A Crescendo of the Sacred című, mitológiai és archetipikus női alakoktól inspirált projekt azonban, amelyet NinShar énekesként, dalszerzőként és szövegíróként egyaránt jegyez, a felnőtt közönséghez szól: előttük kívánja feltárni azt a tudatalattiban gyökerező világot, amelynek törvényei néha áttörnek a mindennapi élet falán, és önkéntelenül engedünk a sodrásuknak – követjük megérzéseinket, mintha női archetípusok és mitológiai szereplők bőrébe bújnánk. A Crescendo of the Sacred zenei anyaga hét női zenész bevonásával, különleges hangzás- és látványvilággal énekli meg a magyar és európai mitológia leghíresebb nőalakjait. Az elektronikus alapokra helyezett jazzimprovizációk, neo-soul groove-ok, népi varázsszövegek és régizenei hangszerek együttese misztikus hangzásban fonja össze Boldogasszony, Aphrodité, Héra vagy éppen Baba Yaga történetét. A női lét mélyén rejtőző archetipikus alakok életre keltése nemcsak színház, hanem párbeszédre lép titkos, belső életünk mindennapi jeleneteivel is.

Mint tudjuk, Beethoven a zene Mozartja. Magyarul: minden klasszikus zenészek alfája és omegája, a legnagyobb lázadó, a legvagányabb rocker, aki a zenét a sarkaiból fordította ki, aki a sorssal is dacolt: pá-pá-pá-páááám! Ezt a szuperhőst hozzuk el szűk egy órában Szemenyei János színész és Hámori Máté házigazda-karmester segítségével, bemutatva, hogy hogyan is lehet egy kétszáz éves zene ma is kemény, feszes, forradalmi, pörgős és megdöbbentően érzékeny egyszerre. Lesz zongorázás, zenekari lárma, siketség-szimulátor és sok minden más. Csak erős idegzetűeknek!

Félénk, szemüveges, dundi figura, aki titokban, egy apró szoba mélyén a valaha írt legszebb dallamokat találta ki. Mit tud elmondani egy dal? Hogyan lehet két hangszerrel párbajozni? Na, és szerelmet vallani egy hegedűvel és egy csellóval? Mindez kiderül, amikor megismerjük a legnagyobb franc, Franz Schubert gyönyörű zenéit. Ifjúsági sorozatunk alkotója és házigazdája Hámori Máté, a Danubia Zenekar művészeti vezetője.

Az Art Classic Harangegyüttes „Harangoznak délre című koncertjén ismert népdalok, gyermekdalok, mesezenék csendülnek fel Gryllus Vilmos és a Kaláka együttes feldolgozásában, amelynek meseszép harangzenei átiratait id. Lajhó Gyula, az együttes művészeti vezetője készítette. Képzeljük el, hogy a hangokat leszedegetjük a hangszerről és szétosztjuk a zenészek közt. Minden zenész a saját hangjaiért felel, azokat a megfelelő pillanatban szólaltatja meg. Mintha mindannyian egy hangszeren játszanának, teljes összhangban, szinte együtt lélegezve. Ennek a csodának lehet fül- és szemtanúja a közönség - a koncertet követően pedig „zenészként” próbára is teheti magát.

A Rímes bál a zenekarban egy rímekbe szedett interaktív hangszerbemutató Benjamin Britten műve nyomán. Mennyiféle hangszer csücsül egy nagyzenekarban, és mindegyik egészen mást csinál… Hogyan lesz ebből összhang, és miben különböznek egymástól a hangszerek? Melyik tud csiripelni, és melyiknek „acélosan brutál” a hangja? Melyik nagytestű hangszer rejt érzékeny szívű játékost, és mire való egyáltalán a karmester? Erre a sok kérdésre ad szórakoztató választ a Danubia Zenekar koncertje, ahol rímekbe szedve mutatja be a házigazda, Hámori Máté a zenekar hangszereit és műhelytitkait. Ráadásul egy szerencsés hallgató karmesterként is kipróbálhatja magát a zenekar előtt.

A She’s Analog olasz együttes a triófelállásban rejlő hangzási lehetőségeket fedezi fel. Bár zenéjük a jazz hagyományaiban gyökerezik, ezt az alapot más műfaji elemek és zajok zuhataga takarja el. Közös kompozícióik kifinomult és tudatos munkából születnek, amelyet a szabad improvizáció gyakorlata tesz teljessé. A három zenész közösen alakítja ki a gazdag, koherens textúrákat, összefonva és egybeolvasztva a hangszerek hangját egészen addig, ahol már el sem különíthetők egymástól. A törékeny zenei szerkezetek érzelmeket hordoznak, és a hallgató belső világát célozzák meg. A trió inspirációs forrásai között a kortárs klasszikus zene éppúgy szerepel, mint a post-rock, a minimalizmus és az elektronikus zene. Ezek a műfajok mintha csak egy nyelv különböző dialektusai lennének, amelyeknek interakciója változékony, dús és sohasem absztrakt hangzásvilágot teremt. A trió ezúttal Gyárfás Attilával, a kísérletező kedvű dobos-zeneszerzővel egyesíti erőit, aki elsősorban a szabad improvizációra és a dob hangzásbeli lehetőségeinek kutatására koncentrál.  

A Budapesti Vonósok 2022–2023-as évadának utolsó kortárszenei estjén Sosztakovics és Takemitsu művei képviselik a történeti távlatokat. Sosztakovics 1960-ban komponálta a 8. c-moll vonósnégyest (op. 110). Egy karmester, Rudolf Barshai később vonószenekari átiratot készített ebből a vonósnégyesből, és erre az átiratra gyakran úgy hivatkoznak, mint Sosztakovics Kamaraszimfóniájára. Az avantgárd japán művész, Tōru Takemitsu 1957-ben írta vonószenekari Requiemjét, amely – miután Stravinsky megismerte – nemzetközi hírnevet szerzett a komponistának. A Klasszikusok tükrében sorozat utolsó kortárs mester–tanítvány párosát Vajda János (*1949) és Zarándy Ákos (*1982) alkotja. Vajda János ezredfordulón komponált Kamaraszimfóniája zárja az estét.

Grencsó István az általa vezetett Grencsó Kollektíva mellett számos egyéb formációnak is vezetője, tagja, szellemi motorja. Az utóbbi időben egyre gyakrabban dolgozik együtt Dukay Barnabással, hazánk egyik legegyénibb kortárs zeneszerzőjével. Dukay és Grencsó a közelmúltban több ízben is adott változó felállású kamarakoncerteket, amelyeken a kompozíciók és improvizációk organikus, szétválaszthatatlan egysége, s a különleges hangszerösszeállítás adta mágikus hangzás egyfajta szakrális muzsikává állt össze, mélyen megérintve hallgatóit. Ezen a koncerten Szemző Tiborral és Bolcsó Bálinttal kiegészülve hajóznak ki nyílt zenei folyamokra.

Cromwell és a puritánok zavaros időszaka után az angol monarchiát 1660-ban állították vissza. Ekkor lépett a trónra II. Károly, aki franciaországi száműzetéséből magával hozta a művészetek, különösen a zene szeretetét. Az udvarba csakhamar francia és olasz zenészek érkeztek, akik jelentős hatással voltak angol kollégáikra. Ebben a korban kezdtek el kísérletezni a szerzők a hangszeres szonáta műfajával, amelynek leghíresebb művelője Henry Purcell lett. A koncertre viszont olyan szerzők műveit válogattuk össze, akik Purcell kortársai voltak, így szeretnénk bemutatni a kor ritkán hallott zenei gyöngyszemeit.

A Duo SeRa 2012-ben jött létre Seleljo Erzsébet és Razvaljajeva Anasztázia szaxofon-hárfa kettőséből. A különleges hangszerösszeállítású páros nyolc évvel ezelőtt indította el a Találkozások című koncertsorozatát, egyrészt a kortárs zene iránti érdeklődésük miatt, másrészt azzal a céllal, hogy saját repertoárt építsenek ki. Az évek során közel 30 új művet mutattak be hazai és külföldi szerzőktől. A március 10-i hangverseny műsorában egymástól jelentősen eltérő zenei gondolkodású szerzők – Sáry László, Szemző Tibor, Hamary András, Maros Miklós és Yehuda Yannay – művei szerepelnek, s ezek mellett elhangzik Kodály Zoltán Hét zongoradarab ciklusának hat tétele, melyeket Dargay Marcell hangszerelt meg a duó számára. Szemző Tibor Izmaili tekercsek című művéhez vizuális anyag is készült, amit a szerző a Duna-deltában forgatott 2019 tavaszán.

Bárki, aki megkísérel hiteles leírást adni a Mario Rom’s Interzone trióról, előbb-utóbb szuperlatívuszokban fejezi ki magát. A tizenkét éve fennálló osztrák zenekar a kritikusok és a média részéről nagyon rövid idő alatt világszerte igen komoly figyelmet érdemelt ki. A 2014-es INNtöne fesztiválon adott koncertjükről például ezt olvashatjuk: „tökéletes összjátékuk olyan vitalitást sugároz, hogy a közönség addig követeli a ráadásokat tőlük, míg ki nem merítik teljes repertoárjukat. Alighanem így kezdődik a halhatatlanság.” A szokatlan hangszer-összeállítású csapatot különösen virtuozitásáért és szórakoztató játékáért dicsérik, ami ugyanakkor az ő esetükben nem jár együtt a jazz elsekélyesítésével. Eddig négy stúdióalbumot jelentettek meg, 2015-ös lemezük címe – Everything is Permitted – akár magabiztos művészi hitvallásként is értelmezhető. A három zenész minden este olyan intenzitással játszik, mintha az életük forogna kockán – ezúttal sem lesz más dolgunk, mint hagyni, hogy magukkal ragadjanak minket a Köztes Zónába. Nem fogjuk megbánni.  

Az UMZE kamaraegyüttes sorozatának márciusi hangversenye a magyar zeneszerzők különböző generációit képviselő két alkotótól frissen rendelt művek köré rendeződik. Tihanyi László Örök álom című, két narrátort és két nyelvet – japán és magyar – foglalkoztató darabja Akutagava, japán író Biszei hite című novellája ás annak Vihar Judit féle fordítása alapján készült. Balogh Máté alt szólóra és kamaraegyüttesre íródott kompozíciója James Joyce híres, hírhedt regénye, az Ulysses utolsó fejezetének szövegét használja. A Molly álma prózában, énekbeszédben és énekben jeleníti meg a könyv főhőse feleségének, Molly Bloomnak központozás nélküli, asszociációs gondolatfolyamban megfogalmazott erotikus hatású álmát, illetve e női alak három személyiségét. A műsort Toru Takemitsu szintén álomszerű Rain Spell-je, valamint Hans Abrahamsen magyarországi bemutatóként felhangzó Wald című ensemble darabja teszi teljessé.

Fúziós jazz triójával Várallyay Petra visszatérő fellépő az Opus színpadán, ezúttal azonban szóló produkciójával hallhatja őt a közönség. Műsorában saját darabok mellett jazz sztenderdek, régizenei és népzenei feldolgozások szerepelnek. Petra zenéjének ritmikai és harmóniai komplexitása közvetlen, ösztönös előadásmóddal párosul, a hangszerek és énekhang izgalmas kavalkádjában a melankolikus hangképektől az aszimmetrikus ethno-jazz groove-okon át az élő loopolásig bármi előfordulhat. Várallyay Petra első nagy sikereit klasszikus hegedűsként érte el, később azonban érdeklődése egyre inkább az improvizatív fúziós zene és a komponálás irányába vitte. A Bartók Konziban jazz-zongorát és jazzéneket, majd a Zeneakadémián jazz-zeneszerzést és klasszikus hegedűt tanult. Saját zenéjében organikus fúziót alkot a műfaji sokszínűség, karakteres játékával ugyanúgy jelen van az underground zenei szcéna kultikus koncerthelyszínein, mint a legnívósabb hangversenytermek színpadán. Dolgozott már Bobby McFerrinnel, Uri Caine-nel és Yo-Yo Mával, fellépett számos hazai és külföldi fesztiválon, miközben a műfajok széles spektrumát bejárta a barokk zenétől a free jazzen át az elektronikus zenéig. Rendszeresen közreműködik kortárs művek bemutatóján, a Jazzation számára írt zenéi pedig Európa legnagyobb acappella fesztiváljain hangzanak el. 2014-ben megalapította saját progresszív fúziós jazztrióját, mellyel számos szakmai elismerést kapott, köztük a 2017-es Sibiu International Jazz Competition 'Best Instrumentalist' díját. Az elmúlt években Orszáczky-díjat, Junior Artisjus-díjat, Junior Prima Díjat, valamint a Vukán György által alapított zongora-improvizációs verseny fődíját, a Creative Art-díjat vehette át. 2020 februárjában a Zeneakadémián mutatta be első hegedűversenyét teltházas szerzői estjén, Deadline Haze című triólemezével pedig a független előadók és alkotók elismerésére létrehozott Independent Music Awards (USA) díjazottja lett.

Acsai Tímea, a Bambergi Szimfonikusok fuvolaművésze és Simon Dávid, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának fuvolaművésze vezetésével 2023. március 10. és 12. között a Budapest Music Center Könyvtárában kerül megrendezésre a IV. Fuvola Mesterkurzus Budapest. A kurzus elsődleges célközönsége a zeneművészeti szakközépiskolák és főiskolák hallgatói, anyaga szabadon választott előadási darabok, versenyművek, próbajáték állások. A koncerten a mesterkurzus aktív résztvevői lépnek fel, a műsor összeállításában a két kurzusvezető oktató nyújt majd segítséget.

Franz Schubertet szokás az „első”, a szűk száz évvel később született, Schönberg-tanítvány Anton Webernt pedig a „második” bécsi iskola képviselőjének tartani. Hogy léteznek-e ezek az „iskolák”, tekinthetők-e osztálytársaknak Haydn, Mozart, Beethoven és Schubert, illetve Schönberg, Berg és Webern, az nyilván megközelítés kérdése (a különbségeik legalább olyan számosak, mint a hasonlóságaik). Csalog Gábor tavaszi Schubert-sorozatának második koncertjén mindenesetre Webern lenyűgöző tisztaságú és szépségű zongoravariációja kerül Schubert hét impromptuje mellé. Az op. 90 es, jól ismert sorozat mellett ugyanis a ritkábban hallható Három zongoradarab is megszólal: ez a három darab feltehetőleg ugyancsak négyes impromptu-sorozatnak készült, de végül csak Schubert halála után negyven évvel (Webern születése előtt alig másfél évtizeddel) jelentek meg nyomtatásban, Johannes Brahms gondozásában. Az est első részében Fazekas Gergely zenetörténész közreműködésével zajló beszélgetés során Schubert és Webern zenetörténeti kapcsolódásairól is szó lesz (Webern meghangszerelte Schuberttől a Csalog Gábor előző, január 15-én elhangzó Hat német táncot például), de a fókuszban ezúttal is elsősorban a zene áll majd. Például olyan kérdések, hogy Webern végletes tömörségű, hangzó kristályszerkezeteiben miként tükröződik (ha egyáltalán) a Schubert-művek „mennyei hosszúsága”.

Kurtág György 1965-ben kiadott 8 duója a cimbalom „klasszikus” kortárs zenei használatának és kamarazenei repertoárjának egyértelmű mérföldköve. Nem véletlen, hogy a vonós hangszer és cimbalom duójára készült későbbi darabok nagy része valamilyen módon – például épp a nyolc-tételességével – reflektál erre a műre. Igaz ez Kondor Ádám „Magyar népdalformák" (1998) és Tornyai Péter „H.G. Sonaten” (2022) című kompozíciójára is.A hangszerspecifikus kortárs kompozíciók mellé a műsorban olyan „régi zenék” kerülnek, melyek kristálytiszta zenei struktúrájukkal szinte bármilyen hangszereken előadhatók. Az eredetileg billentyűs hangszerre írt Bach-duettek megszólaltatásának ezúttal éppen a különböző típusú hangszerek találkozása adja az érdekességét.

A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt. Legendás Albumok – The Incredible Jazz Guitar of Wes Montgomery Wes Montgomery 1960 januári stúdiófelvételével végleg bevonult a jazzművészek legfelső kasztjába. Ők azok, akiknek játékát annyian utánozzák és akikért a közönség is feltétel nélkül rajong. Pedig Montgomery mindaddig a fizikai munka mellett tudott csak gitározni, hogy családját eltartsa. Autodidakta volt, de két évtizedes tapasztalata klubokról és turnékról akkor hozta meg végre gyümölcsét, ez ugyanis még csak második nagylemeze volt saját zenekara élén – ez magyarázza a címet, ami mintha új művészt akarna bemutatni.Montgomery gitározása kapcsán az unisono oktávjátékot szokták emlegetni, amit ugyan nem ő kezdett először használni, de ő tette igazán népszerűvé, ezen kívül a hüvelykujjas pengetés is általa vált elfogadottá. Az “Incredible…” című lemezen fele-fele arányban  játszanak standardeket és Montgomery szerzeményeket, de ez utóbbiakat külön ki kell emelni, itt hangzik fel ugyanis a Four on Six, minden bizonnyal legtöbbet játszott szerzeménye. Ez címében a négy negyedes és hat nyolcados ütemjelzés váltakozására utal, leginkább mégis a kvintugrásokkal induló lendületes bevezetője hívja rá fel a figyelmet. A West Coast Blues és a Sonny Rollins-féle Airigin ezt a lüktetést még tovább viszik. A gitáros a stúdióban végig csodálatos kíséretben részesül, a kirobbanó formában játszó Tommy Flanagantől, valamint a Modern Jazz Quartetben éppen világhírűvé vált Percy Heath bőgőstől, és fivérétől, a dobos Albert  Heathtől.

Az osztrák Synesthetic Octet harmadik stúdióalbuma, az Uya a Jazzwerkstatt Records gondozásában jelent meg 2021 decemberében, és crossover kategóriában nemsokára jelölték is a német lemezkritikusok díjára. A zabolátlan fenegyerekek alkotta zenekar lazán keveri a különféle műfajokat, a végeredmény vad zamata pedig mindig egyedi kézjegyüket hordozza. Az Uya komplex és ritmikától hajtott kamarajazz, vagy ha úgy tetszik, dada rap. A halandzsanyelven zajló rappelés arra az élményre kívánja emlékeztetni a hallgatót, amikor olyan énekszólam érinti meg, amelynek nem érti a szövegét. Vincent Pongrácz, a zenekar vezetője pontosan ezt élte meg tinédzserként: úgy került az amerikai rap kifejezőerejének bűvkörébe, hogy még egy szót sem értett a számokból. A klarinétos-zeneszerző Pongrácz 2013-ban alapította meg főként saját szerzeményeit játszó együttesét, amelynek nevét a szinesztetikus érzékeléséről is elhíresült Olivier Messiaen ihlette.  

Dresch Mihály néhány éve alapította meg Vonós Quartetjét, hogy a műfajok izgalmas ötvözetét ezúttal hangsúlyosabban a népzene nézőpontja felől közelítve teremtse meg, természetesen továbbra is a védjegyszerű Dresch-hangzással. Első stúdiólemezüket Forrásból címmel jelentették meg 2017-ben a Fonó Records gondozásában, mely a jazz és a magyar népzenei tradíciók metszéspontján létrejött új zenei minőségek első lenyomataként született meg. „Dresch Mihály szaxofonjával, fuhunjával és meglepően erőteljes énekhangjával a hagyományos értelemben vett népzenei prímás szerepkörét vállalta magára – magától értetődő természetességgel. Táncházban és koncertteremben egyaránt nagyszerűen érvényesülő, a Dresch-életműbe szervesen illeszkedő album született” – írta akkor a lemezről Retkes Attila a Gramofon magazinban. A formáció második lemeze, az Ongaku 2021-ben jelent meg, amelyen immár – tagcsere után és immár Húros Quartet néven – Csoóri Sándor Sündi (brácsa, tambura), Zimber Ferenc (cimbalom), Bognár András (bőgő) játékát hallhatjuk, Lőrincz Hortenzia pedig egy szám erejéig énekesként csatlakozik hozzájuk. Dresch Mihály így vall a lemezről: „Japánul az ongaku zenét jelent. Kínaiul ez az írásjegy egy jellel különbözik az orvosságtól. Egy próba alkalmával mikor még nem kapott végleges nevet ez a kompozíció, megszólalt bennünk a keleti kultúrák felé mutató hangulata. Magyar gondolkodással is könnyen összeköthető e két fogalom. A zene és a lélek kapcsolata nem újszerű gondolat, jótékony hatását már az ókori görögök is felismerték. Reményeim szerint ez az album közelít ehhez a két jelentéshez.”  

A Karja/Renard/Wandinger trió egy nemrég alakult, három nemzetiséget egyesítő zenekar, amely a kísérleti improvizált zenére összpontosít. A három zenész 2019-ben kezdett együtt játszani, 2022 nyarán pedig már meg is jelentették debütáló albumukat, The Wrong Needle címmel. A zenekar vezetője az energikus észt zongorista, Kirke Karja, aki több rangos díjat elnyert. A francia nagybőgős, Étienne Renard és a német dobos, Ludwig Wandinger társaságában a technikai lehetőségek kitágításán dolgoznak, miközben a szabad improvizáció és a kortárs zeneszerzés eszköztárát használják. Legfőbb inspirációs forrásaik között szerepelnek a régmúlt hátborzongató némafilmjei és az elromlott gépek.  

A pandémia és az azt követő válság időszakában egyre inkább láthatóvá válik az a probléma, hogy sokan keresik a boldogságot vagy a megnyugvást kémiai szerek vagy problémás viselkedések (pl. szerencsejáték, online játékfüggőség, telefonfüggőség, kapcsolatfüggés, szex-, közösségi oldal- vagy éppen a munkamánia, táplálkozás vagy valamely kényszeres viselkedés) segítségével. A függés kialakulása során az érintettek szervezetében vagy pszichéjében a sóvárgás, elvonási tünetek, szégyen és bűntudat érzése is megjelenik. Mégis nehéz ezekről lemondani, hiszen ezek a szerek vagy szokások azt a megnyugvást, biztonságot vagy boldogságot adják, amire használójának szüksége van.A Zeneterápiás klub március 20-ai találkozóján azokat a zeneterapeutákat és a zeneterápiás munkához kapcsolódó más szakembereket, kollégáinkat hívjuk kerekasztal beszélgetésre, akik felépülő függőkkel dolgoznak vagy dolgoztak zeneterápiás eszközökkel.A beszélgetés során igyekszünk bemutatni a klinikai értelemben vett szenvedélybetegek, valamint a betegség szintjét még el nem érő, hétköznapi értelemben vett problémás viselkedések zeneterápiás segítésének lehetőségeit.Legfontosabb kérdéseink:  Hogyan segíti a zene mint testtudatos jelenlétet támogató tevékenység az érzések, szükségletek megfogalmazását, kifejezését ? Hogyan teremt lehetőséget a biztonsággal és az öngondoskodással kapcsolatos tapasztalatok átélésére a terápiás munkában? Hogyan teremtenek lehetőséget a zeneterápiás foglalkozások a konfliktuskezelés, a küzdelem, az empátia és mások szándékának megértésére? Hogyan tudja a zeneterápia mint játék erősíteni az önfegyelmet, a figyelmet, a feszült helyzetekben való megmaradást, az elköteleződést és a jelenlétet?Vendégeink, beszélgetőtársaink Borsfay Krisztina (pszichológus, zeneterapeuta), Bódi Zsófia (zeneterapeuta, énekes), Cselenák Zsolt (zeneterapeuta, zeneszerző), Fülemile Judit (zeneterapeuta, mentálhigiénés szakember) és Harsányi Gergely (pszichológus) lesznek. A Zeneterápiás szakmai klub zeneterapeuták, a zeneterapeutákkal együttműködő orvosok, egészségügyi, pedagógiai és szociális szakemberek, valamint a zeneterápia iránt érdeklődők és érintettek találkozóhelye. Az előadásra a szakembereken kívül szeretettel várjuk az érintett családtagokat, ismerősöket is. A program ingyenes és minden érdeklődő számára nyitott! Az előadásról videofelvétel készül!A Zeneterápiás Klub házigazdái: Ittzés Zsuzsa és Kovács Petra A Zeneterápiás Klub YouTube csatornája:

Ránki Fülöp, Stark János Mátyás és Devich Gergely 2023-as kamarasorozata a négy évszakot egy-egy koncerttel koronázza meg a BMC Koncerttermében. A fiatal művészek a zongoratrió-irodalom kiemelkedő remekműveiből válogatnak Mozarttól Ravelig. Az első három hangversenyen triópárosítások szólalnak meg, hol a művek különbözőségét és sokszínűségét, hol azok közös vonásait hangsúlyozva, a negyedik műsorban pedig egy-egy duószonátát is hallhat a közönség, ami a zenészek régebbre visszanyúló páros együttműködéseiről tanúskodik. A tavaszias vidámság alatt már-már schuberti szomorúság rejtőzik Mozart áttetsző textúrájú E-dúr triójában, amelyet az adósságba keveredett zeneszerző 1788-ban, a három utolsó szimfónia társaságában fejezett be, és valószínűleg házimuzsikálásra szánt. Az E-dúr hangnem Mozart életművében rendkívül szokatlan választás, ráadásul nem csak a témákról nehéz eldönteni, hogy örömteliek vagy melankolikusak-e inkább, de a meglepő harmóniai fordulatokban is sötét árnyak sejlenek fel.Csajkovszkij terjedelmes a-moll triójának hangvételét hol az eufória, hol a tragédia, hol az elégia, hol pedig a pátosz határozza meg. Bár a zeneszerző úgy nyilatkozott, a hegedű-cselló-zongora összeállítás működésképtelen, végül az orosz zeneszerzők közül elsőként adta a fejét trió komponálására, amiben patrónusa unszolása mellett Nyikolaj Rubinstein halála is nagy szerepet játszott. A sorozat további koncertjei: 2023. szeptember 16. 19:00 Ránki – Stark – Devich: Zongoratriók III. | Beethoven és Mendelssohn2023. december 1. 19:00 Ránki – Stark – Devich: Zongoratriók IV. | Debussy és Ravel A koncertsorozat kapcsán készült riportunk itt olvasható.

A Modern Art Orchestra a 2022/23-as évadban a legkiválóbb mai magyar zeneszerzőket hozza el az Opus Jazz Clubba. Hatrészes koncertsorozatukban olyanokkal dolgozik együtt, akik a nagyzenekari hangzással kísérleteznek, új utakat keresve. A komponisták egyben az estek szólistái is lesznek, és friss darabjaikat mutatják be a zenekarral. Az egyedülállóan magas színvonalú Modern Art Orchestra művészeti vezetője, Fekete-Kovács Kornél és a zenekar muzsikusai műfaji határokat meghaladó szemlélettel nyúlnak a zenéhez. Játékuk és kompozícióik középpontjában a zenei kreativitás, a zenei gondolat szabad kifejezése áll. Ebben az évadban a magyar modern zene olyan autonóm alkotóival működnek együtt, akiknek gondolkodásmódja a legközelebb áll hozzájuk. A három tavaszi szerzői est egyetlen visszatérő vendége Korb Attila, a MAO virtuóz rézfúvósa, akinek a zenekarral közös szerzői albuma tavalyelőtt jelent meg Swingin’ on the Danube címmel. Úgy tűnik, Attila kifogyhatatlan ötletes szólókból, különleges rézfúvósokat bemutató meglepetésekből és tetszetős kompozíciókból, melyeket általában nagyzenekarra is maga hangszerel. Ezúttal teljesen új darabokat hallhatunk tőle. Korb Attila fő hangszere a harsona, de trombitán és szaxofonon is kiválóan játszik. A szerző multiinstrumentalista attitűdje legújabb saját anyagában is megmutatkozik. 2022 végén megjelent Multiplay című szólóalbumán a fúvós hangszerek mindegyikét ő szólaltatja meg, és zongorázik is néhány darabban. A lemezen közreműködő ritmusszekciót Cseke Gábor, Cseh Péter és Soós Márton alkotják. A MAO-val közös koncertjére erről az albumról is hoz saját szerzeményeket a MAO-ra frissen hangszerelve, és korábbi szerzői albumáról, a Swingin’ on the Danube-ról is hallhat majd a közönség erre az estére újrahangszerelt nagyzenekari számokat. Korb Attila a Modern Art Orchestra zeneszerző műhelyének tagja. Fekete-Kovács Kornél felkérésére komponált először bigband darabokat, amelyekre stílusgyakorlatokként tekint. Új darabjaiban megőrzi a rá jellemző zenei humort és játékosságot, azonban mélyebb jelentéseket, új témákat jár körül. Zeneszerzői útjában elsődleges inspirációt jelent a MAO muzsikusaival való közös munka. A zeneszerző számára különleges öröm, hogy MAO-s zenésztársaival együtt mutathatja be új szerzeményeit az Opus Jazz Clubban.

A trió 15 éve változatlan formában él és koncertezik. Szakcsi Jr. és Balázs Elemér gyerekkori barátokként alakítottak zenekart, miután 1998 óta muzsikálnak együtt. A fiatal tehetségként az akkor már néhány éve a hazai jazz életbe berobbant Pecek Lakatos Krisztiánt hívták bőgőzni 2008-ban megjelent első lemezük, a Psalms előtt. A mostani, 2022 végén megjelent második triólemez sokáig váratott magára. Az album két saját szám mellett jazz sztenderdeket tartalmaz, de – ahogy Szakcsi Jr. fogalmaz – a téma csak ürügy, a lényeg a zenei beszélgetés, a trió a jazz tradícióit megtartva akusztikus modern jazzt játszik. „Első osztályú magyar jazz. A Szakcsi Trió előadása egy kifinomultan elegáns színpadi remekmű. Hangszínezetük leleményes. Játékuk technikailag hibátlan, magabiztos és teljesen egységes. A színpadon árnyalt zenei virtuozitás jellemzi őket. Zenéjük kivételes improvizációs tehetséget tükröz. Zenei ötletekkel állnak elő, ellenjavaslatokat tesznek, mindezt kidolgozás követi, s majd a végén: béke.” (Brasso Visitor, Leila Fitt)  

„Mindig nagyon szerettem Haydnt és Debussyt egymás után játszani, úgy érzem, ez a kristálytiszta rajzolatú szonáta is közeli rokona Debussy Images-ának, a szerző egyik legtökéletesebb, legköltőibb alkotásának. Schubert utolsó szonátájához pedig csaknem ötven éve térek vissza rendszeresen, mint az élet fontos kérdéseinek összegzéséhez, újabb és újabb mélységeket fedezve föl benne minden alkalommal.”Ránki Dezső

A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt. Legendás Albumok – Art Blakey: Ugetsu Art Blakey (1919-1990) autodidakta dobos létére az egyik legnagyobb tekintélyű zenekarvezető, aki személyében köti össze a  jazztörténet távoli fejezeteit Mary Lou Williamstől Kenny Garrettig. A legendás Jazz Messengers kisegyüttes formájában 1955-ben indult, és a műfaj egyik legnagyobb hatású és legnépszerűbb zenekarává vált. Blakey együttesébe bekerülni a hírnév zálogát jelentette, egyedül Miles Davisre néztek még fel így zenészei, akik büszkén vallják magukat Blakey-tanítványnak. A Messengers 1963. októberi koncertjét a New York-i Birdland klubban az egyik, ha nem a legjobb felállás adta. Az erőtől duzzadó, lehetetlen tempókat is bevállaló Freddie Hubbard trombitás is még eléggé új volt a zenekarban, a virtuóz trombonos Curtis Fullerhez hasonlóan. A fúvós szólisták között a rangidős, és a zenekar zenei vezetője Wayne Shorter volt, aki már készült korszakalkotó saját stúdiófelvételeire. Három szerzeményét is műsorra tűzték.A címadó szám és még egy azért kapott japán címet, mert nem sokkal korábban tértek haza egy turnéról a szigetországból. Az Ugetsu története című híres Mizogucsi-filmre utal az egyik, a másik pedig a Ginzára, Tokió előkelő bevásárlónegyedére. Az előbbiben érdemes felfigyelni, hogy a szerző, és a csapat határtalanul zseniális zongoristája, Cedar Walton milyen vérforraló kísérettel, a nagy Coltrane-korszak Tynerjét előlegző lüktetéssel adja meg az alaphangot. Az eredeti LP-t időközben korabeli felvételekkel egészítették ki, amelyek a koncert egészének lankadatlan lobogására nyújtanak bizonyítékot.

A műsor inspirációs forrása az antik görög kultúra, melynek szellemisége a koncerten megszólaló darabok mindegyikében megjelenik valamilyen módon. A reneszánsz óta újabb és újabb alkotó generációk fantáziáját ragadja meg ez a múlt ködébe vesző, mégis annyira ismerős világ, mely elvetette a magjait a későbbi európai és egyetemes kultúrának. Az emberi lét legalapvetőbb érzelmei és gondolatai jelennek meg az antik költeményekben és eposzokban, a lét különösségével szembenálló egyén gondolatai a filozófiában, a lélek-test harmóniája a szobrokon és az épületeken. Csak a zene az, melyről szinte semmit nem tudunk, hiszen töredékeken kívül nem maradt fent írásos emlék. A számunkra ismerős kottaírás nem létezett, rögzíteni nem tudták, így amint megszólalt, már el is tűnt. Ez egyfelől óriási veszteség az egyetemes emberi kultúrának, másfelől egy örökké fennálló talány is, hiszen a rengeteg homály számtalan zeneszerző fantáziáját mozgatta meg, sarkallta annak a kérdésnek a feltevésére: Vajon milyen is lehetett az antik zene? A koncerten megszólaló darabok nem történeti rekonstrukciós próbálkozások, melyek az autentikus antik zenét hivatottak megszólaltatni. A szerzők sokkal inkább kiindulópontként kezelik ezt az amúgy is bizonytalan területet, hogy ezen a homályos szűrőn eresszék át saját zeneszerzői gondolkodásukat, így kapva egy olyan különös zenei anyagot, melyben a múlt és a jelen, egyetemes és egyéni egymással kontrasztban és egymást kiegészítve jelenik meg. A műsor különös figyelmet fordít arra, hogy a klasszikus és kortárs kompozíciók között is legyen reflexiós kapcsolat, így a program egy újabb réteggel bővül.

Miért van helye a (zenei) játékoknak a szupervíziós folyamatokban? Támogatja-e a zenei improvizáció a szupervideált szakemberek reflexiós készségeit? És mit jelent a szupervízor számára az improvizációs megközelítés? A Zeneterápiás klub vendége 2023. április 17-én Claudia Bajs, MA szupervízor és zeneterapeuta lesz, aki Németországban született és tanult, jelenleg Ausztriában dolgozik fogyatékkal élő felnőttek nappali ellátásában, emellett Szlovéniában kiképző zeneterapeutaként is oktat. Jelenleg doktori disszertációját írja, melynek témája a zeneterápia funkcionális és pszichoterápiás aspektusainak összefüggései a súlyos, komplex fogyatékossággal élő személyek zeneterápiás ellátásában. Claudia Bajs az európai zeneterápiás szakmai szövetségnek, az EMTC-nek a szlovén delegáltja. A Zeneterápiás szakmai klub zeneterapeuták, a zeneterapeutákkal együttműködő orvosok, egészségügyi, pedagógiai és szociális szakemberek, valamint a zeneterápia iránt érdeklődők és érintettek találkozóhelye. Az előadásra a szakembereken kívül szeretettel várjuk az érintett családtagokat, ismerősöket is. A program ingyenes és minden érdeklődő számára nyitott! Az előadásról videofelvétel készül!A Zeneterápiás Klub házigazdái: Ittzés Zsuzsa és Kovács Petra A Zeneterápiás Klub YouTube csatornája:

A Modern Art Orchestra a 2022/23-as évadban a legkiválóbb mai magyar zeneszerzőket hozza el az Opus Jazz Clubba. Hatrészes koncertsorozatukban olyanokkal dolgozik együtt, akik a nagyzenekari hangzással kísérleteznek, új utakat keresve. A komponisták egyben az estek szólistái is lesznek, és friss darabjaikat mutatják be a zenekarral. Az egyedülállóan magas színvonalú Modern Art Orchestra művészeti vezetője, Fekete-Kovács Kornél és a zenekar muzsikusai műfaji határokat meghaladó szemlélettel nyúlnak a zenéhez. Játékuk és kompozícióik középpontjában a zenei kreativitás, a zenei gondolat szabad kifejezése áll. Ebben az évadban a magyar modern zene olyan autonóm alkotóival működnek együtt, akiknek gondolkodásmódja a legközelebb áll hozzájuk. Neumann Balázs ugyancsak briliáns és sokoldalú zongorista, amire legújabb szerzői albuma, egy versfeldolgozásokat vendégművészekkel és jazztrióval rögzítő felvétel a legújabb bizonyíték. Sokat dolgozott énekesekkel, a konziban és máshol nagy tanári tapasztalatot is szerzett. Felkérései között kamara- és szimfonikus zenekarra írt hangszerelések, színházi (Madách, Thália, Vörösmarty) kísérőzenék, számos filmzene megírása található, kompozíciói több díjat érdemeltek ki, 2022-ben éppen egyik versmegzenésítése. A Modern Art Orchestrával közös koncert repertoárja Neumann Balázs 3 lemezéből válogatott anyag. A koncert darabjainak alapját Neumann lírai hangvételű, a mainstream jazztradíción nyugvó, kortárs hatásokkal fűszerezett kompozíciói adják, amelyeket a kollektív improvizációk, s a szenzitív zenei párbeszéd tesznek teljessé. Hallhatjuk Workshop 5 című – a 2006-os Zeneszerző és Hangszerelő verseny fődíjas – darabját az Emerging Frequences című albumról, de megszólalnak a hit témaköréhez kapcsolódó fogalmak által inspirált Faith című lemezről kifejezetten a Modern Art Orchestra számára hangszerelt darabok is. A szerző valamennyi kompozícióját egy-egy, a hittel és spiritualitással kapcsolatos fogalomnak és személynek dedikálta ezen az albumon. A lendületes, és dinamikai kontrasztokban bővelkedő anyagot a Modern Art Orchestra szólistáinak sodró erejű, szenzitív játéka erősíti. Neumann legutóbbi, Szavaknál több című lemezéről két darab is felcsendül Szakonyi Milán énekes közreműködésével. Ezen az estén a Modern Art Orchestráé a főszerep, és a szerző édesanyja emlékére komponált darabja alatt felvételről hallhatjuk Winand Gábor hangját, így tisztelegve a nagyszerű improvizatőr, énekművész emléke előtt.

Csalog Gábor 2023-as, tavaszi sorozatának első alkalmával Johann Sebastian Bach, a második alkalommal Anton Webern egy-egy kompozíciója került Schubert művei mellé. A harmadik koncerten Olivier Messiaen nagyszabású ciklusa, a Húsz pillantás a gyermek Jézusra néhány tétele szólal meg Schubert legmegindítóbb szonátáinak egyike mellett. Hogy mi a közös e két zeneszerző között, az önmagával és vallásos hitével is szünet nélkül küzdelemben álló, intenzív társasági életében is mindvégig magányos Schubert, és a több mint száz évvel később született Messiaen között, aki mélyen átélt, naiv vallásos hitének bizonyságát az utolsó madárhangfoszlányban is megtalálta, és éppoly színpompás harmóniákban komponált, mint amilyen színpompás ingekben járt? Az est első részében, Csalog Gábor és a zenetörténész Fazekas Gergely beszélgetésében talán erről is szó esik, de arról biztosan, hogy feltétlenül szükség van-e a kapcsolódások keresésére túl azon, hogy minden nagy zene, vallásos tematikától függetlenül transzcendens élményben részelteti a hallgatót.